Projekt
Miyawaki-minierdő, egy mini-ökoszisztéma
Az erdő, Földünk egyik legkomplexebb életformája. Emiatt csak meghatározott klímájú és tulajdonságú helyek alkalmasak arra, hogy eltartsanak egy erdőt. Ha minden egybevág, akkor közel 1000 év alatt, a szukcessziós folyamat révén, a gyomokat és gyepféléket felváltják a cserjések, ezeket lassan az első pionír fák, majd később teljesen átveszik az uralmat a fafélék. Végül kialakul az erdő egy álltalunk is ismert, stabil formája.
Akira Miyawaki
Az 1928-as születésű férfi már a 70-es évek óta hangsúlyozza a természetes erdők kiemelkedő szerepét. Szakterülete a növényökológia, és kutatásai révén kiderítette, hogy az erdészeti szempontok szerint telepített erdők, nem minden esetben a legmegfelelőbbek az adott területre nézve. Ezek az erdők nem túl ellenállóak, illetve a klímaváltozással szemben sem teljesítenek olyan jól, mint a természetes erdők.
Németországi kutatásai alatt született meg egy koncepció, amit finomítva egy újszerű erdősítési módszert alkotott meg, a Miyawaki erdősítési módszert.
Nincs Titok
Miyawaki már több, mint 1300 leharcolt, kimerített területen alkalmazta sikeresen a kifejlesztett technikát. A sikeresség összetevői között nincs titkos hozzávaló, vagy valamilyen elikszir, Miyawaki egyszerűen odafigyelt a környezetre. Odafigyel a kiválasztott terület természetes adottságaira, ehhez megfelelően választja ki a helyi, őshonos fajok elegyét, majd a gyorsabb növekedés érdekében viszonylag kis helyen ültet el számos csemetét és erdőalkotó fajt. Természetes körülmények között, vagyis emberi beavatkozás nélkül, megközelítőleg 1000 évre van szükség ahhoz, hogy egy erdő kifejlődjön és betölthesse a természetben az ökológiai szerepét. A módszer révén viszont 10-15 év alatt fejlődik ki az ökológiai szerepét betöltő erdő.
Egy mini ökoszisztéma
A globális klímaváltozás elleni harc sokakat késztet cselekvésre. Megannyian vagyunk akik az erdők regenerálásában és telepítésében látja a megoldás egy részét.
A fák a törzsükben rengeteg szenet raktároznak el, amint ezeket a fákat kiirtjuk és elégetjük az a rengeteg szén, amit addig tároltak, egyszeriben a légkörben köt ki, itt pedig betölti üvegházhatású szerepét. Nem is kérdés, hogy az erdőitás többszörösen gyorsabb folyamat, mint az erdők kialakulása.
Egy további akadály az, hogy az erdők ültetésére alkalmas helyekben ritkán bővelkedik a világ. Emiatt vált igazán népszerűvé manapság a fentebb definiált japán ihletésű módszer. Kis helyen és minimális emberi beavatkozással, kialakul egy komplex ökoszisztéma, amely javítja a biodiverzitást és hozzájátul a széndioxid légkörből való megkötéshez. A kis hely igénye lehetővé teszi a városok számára is az erdők ültetését és így a küzdelemben való részvételt. Egy városi erdőnek számos pozitív előnye van úgy az ember mentális egészségére, mint a környezet levegő minőségére és hőmérsékletére.
Nem minden erdő ugyanolyan hatékony a széndioxid megkötésében és ezáltal a klímaváltozás lassításában. Egy kifejlett erdő, őshonos fafajokkal kétszer hatékonyabban veszi ki részét a munkából. Miyawaki módszere révén hatékonyan és gyorsan léphetünk fel e globális problémával szemben.
Felhasznált irodalom:
- Akira Miyawaki, a botanikus – Miyawaki (budaikert.hu)
- Ezt látnod kell! Minierdő a Tabánban | Ötvenentúl.hu (otvenentul.hu)
Köszönet illetni a támogatásért: Arobs.
Legyél partnerünk a Pando projektekben
Támogasd te is rehabilitációs munkánkat. Megteheted alkalmanként, vagy rendszeresen utalással, az évi adód 3,5%-ának átirányításával. Adományozz most az egyesület hivatalos GoGetFunding támogatói oldalán.
Közösségi média