Földtörténeti kort tekintve hosszú lenne úgy leírni mint nyomon követni, azon kis földrész bio-geológia történetét, amelyet ma Csíki-medencének hívunk, jóllehet egy rövid visszatekintés talán segíthet új megvilágításba helyezni e hideg, elzártnak hitt tájat.

Történetünket a középkorban kezdjük. Az akkori tájat a legegyszerűbben helynevekből, helyleírásokból lehet rekonstruálni, melyeket megnézve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy több száz évvel ezelőtt tölgyerdők dominálhattak ebben a térségben. Mindamellett, hogy rengeteg olyan helynév van, amiben ott van a cser szó egyéb jelek is utalnak tölgyerdők jelenlétére a régióban. Régészeti ásatások során feltárt famaradványok, gerendák, több ízben tölgyből készültek, ennek értelmében ezek is azt sugallják, hogy a közelben kiterjedt tölgyesek lehettek. Ekkora méretű fák szállítása, hajózható folyó hiányában, igen nehézkes lett volna figyelembe véve a kor viszonyait, következésképpen ésszerűen feltételezhető, hogy a közeli erdőkből gyűjthették be azokat. Egyéb leírásokban szó esik makkoltatásról is, ami a csere-erdők egyik járulékos hasznosítása, illetve arról, hogy később más helyiségekbe voltak kénytelenek makkoltatni, valószínűsíthetően az erdők eltűnése folytán.

A közvetett bizonyítékok mellett konkrét megfigyelések is alátámasztják a tölgyesek múltbeli jelenlétét. Számos legelőn, kaszálón, és egyes falvakban is találunk, elszórtan, több száz éves egyedeket, amelyek mint múltból itt maradt hírnökök mesélnek nekünk a tölgyesek egykori jelenlétéről.

De mi történt a csíki tölgyesekkel?

Falutörvények, kétségtelenül azt mutatják, hogy a régióban élő emberek ragaszkodtak erdeikhez. Ennek ellenére a 18-dik század végére, a települések közötti erdők nagy részének hűlt helyét találjuk.

Bár a medence felső részén, több száz éven keresztül, működő vashámor faigénye is, minden bizonnyal közrejátszott az ottani lombhullatók megsemmisítésében, a tölgyesek eltünésében, mégis talán a legnagyobb szerepe a mezőgazdasági területek rohamos terjeszkedésében keresendő. Az emberi tényező mellett az éghajlati tényezők is közrejátszottak a medence tölgyerdeinek az eltűnésében. A 17-ik századtól az egész Kárpát-medence klímája megváltozik, és az addigi melegebb csapadékosabb klímát egy nedves, de hidegebb, napjainkig is tartó periódus követi. Az ember által megtizedelt tölgyesek, így képtelenek voltak regenerálódásra, helyüket átadva a mezőgazdasági területeknek a medence alacsonyabb fekvésű részein, illetve a luc-bükk-jegenyefenyő társulásoknak a magasabb övezetekben.

Lehet esélye a csíki tölgyesek újra telepítésének?

Hogy kérésünkre a válasz igen legyen, és a csíki tölgyesek esélyt kapjanak újbóli megjelenésükre, úgy a klimatikus, mint az emberi tényezők megfelelőek kell legyenek. Talán könnyebb feladat, először az éghajlati tényezőket megvizsgálni. A klímaváltozás a Csíki-medencét se kerüli el, és az elkövetkező századokban valószínűsíthető, hogy egy szárazabb és melegebb éghajlattal kell megbirkózzon a medence növényzete. Ezen változások jobban kedveznek majd egy gyertyános tölgyes lombhullató társulásnak, mint napjainkban a medence magasabb területén elterülő kiterjedt fenyveseknek.

A 21. század nem csak a klímaváltozást hozta el nekünk, hanem társadalmi átalakulásnak is tanúi vagyunk. A természetre egyre inkább, nemcsak mint korlátlanul kizsákmányolható erőforrásként tekintünk, hanem mint megvédendő társra, amely nélkül emberi civilizációnk sorsa is veszélyben forog.

A fenn leírtak következtében úgy döntöttünk, hogy lehetőséget teremtünk a tölgyesek újbóli elterjedésére, egy olyan területen, ahol valamikor jellemző volt az ottlétük. Törekvéseinknek eleget téve, a Csíki-medencében 2020 tavaszán több felhagyott, leromlott legelőn is ültettünk. A munkálatokat Csíkszentdomokos határában 1.2 hektáron kezdtük, ahol mintegy 3 000 kocsánytalan (Quercus petraea) és 500 kocsányos tölgy (Quercus robur) csemetét ültettünk április folyamán. Utána következett Csíkrákos ahol 700 kocsánytalan és 100 kocsányos tölgy csemete került új hazájába. 2021 tavaszán és őszén ismét akcióba lendültünk így  a terveinkben szereplő erdőfolt mintegy 11 500 csemetéből állt. Ekkor egy információs táblát is kihelyeztünk a területre, hogy az arra járók olvashassanak a projektünkről illetve a terület történetiségéről. 2023-ig közel 5 hektáros területen több mint 43 000 csemetét ültettünk.

Felhasznált Irodalom

• Botár István, A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól, Marisia 1 (2019), p. 91-118, ISSN 2668-7232
• IPCC, 2013: Climate Change 2013: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Stocker, T.F., D. Qin, G.-K. Plattner, M. Tignor, S.K. Allen, J. Boschung, A. Nauels, Y. Xia, V. Bex and P.M. Midgley (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA, 1535 pp.

Köszönet Illeti a One Tree Planted, a Transylmagica, az Accenture, a Dora Optics, az Oracler Advertising és a Triplast vállalatokat az anyagi támogatásért.