Az ilyen és ehhez hasonló viharok, illetve nagy kiterjedésű széldöntések sosem voltak túl gyakori jelenségek, mégis várható volt egy ehhez hasonló esemény bekövetkezése.

Mint általában, itt is számos apróbb okra vezethető vissza a végkifejlet, ám két fő „ludas” mindenképp kiemelendő, hiszen nem elég, hogy a lucfenyő egyeduralma alatt szegényessé vált az erdő fajkészlete, de még a klímaváltozás és ennek mellékhatásai is megjelentek a láthatáron.

​

Minél nagyobb a biodiverzitás egy erdőben, vagyis minél több növény és állatfajnak ad otthont az, annál erősebb, egészségesebb és hosszabb életű. Ez különösen nagy jelentőségű napjainkban, amikor a klímaváltozás hatására a helyi időjárási, csapadék eloszlási, hőmérsékleti és egyéb jellemzők felgyorsult ütemben változnak. Hiszen minél erősebb egy erdő, annál hatékonyabban képes alkalmazkodni ezekhez a gyorsan változó kihívásokhoz.

A monokultúra a magas biodiverzitású területek ellentétje. A monokultúrák ember által beültetett területek, vagyis mesterségesek és gyakran egyetlen egy fajra fókuszálnak. Az ilyen területeket a nagyobb jövedelem érdekében létesítették vagy létesítik.

Monokultúra típusú erdőket találunk még ma is a Nagy-Hagymás és Szárkő hegységekben. Ezek a nagy kiterjedésű lucfenyvesek még a 19. századi monokultúráknak szánt erdők maradványai, amelyek a természetes és fajgazdag erdőkkel szemben, rendkívül érzékenyek a külső környezeti hatásokra. A lucfenyő legkiszolgáltatottabb oldalát a gyökereik rejtik. Annyira rövid gyökérzettel rendelkeznek, hogy a mélyebben fekvő víztartalékokat már el sem érik, vagyis kiszolgáltatottá válnak egy esetleges szárasság vagy hőhullám alkalmával. Ugyanakkor ez a gyökérzet az erős szelekkel szemben sem nyújt megfelelő védelmet. Egy nagyobb vihar alkalmával több hektárnyi terület fenyő takarója szűnhet meg, dőlhet ki. Ugyan napjainkig fennmaradtak és működtek ezek az erdők, ám a klímaváltozás és a vele járó extrém időjárás megpecsételte a sorsukat.

Tegyük élhetőbbé és biztonságosabbá

Célunk nem csupán a sérült erdőrész újra telepítése, de egy fajdiverzebb erdő kialakítása is.

Terveink alapján a lucfenyő mellet segítenénk egyéb honos fajoknak is a megtelepedésben. Igaz a csupaszon maradt részek többsége előbb utóbb újra beerdősülne, ám ezek ugyanilyen sebezhetőek maradnának. Ennek oka, hogy a csupasz foltokat körülölelő, kizárólag lucfenyőből álló erdőből főleg lucfenyő magvak hajthatnának ki a sérült erdőrészeken.

Az időpontot ugyan nem tudnánk megmondani, de egy ilyen időjárási esemény, akár a közeljövőben is, újra meg fog ismétlődni. A klíma kutatók elmondása szerint az extrém időjárási jelenségek csak gyakoribbak lesznek a mostaniaknál. Ha nem változtatunk az erdő struktúráján, több hektárnyi erdő lesz veszélyeztetve a jövőben is. Külső támogatás nélkül tehát nincs lehetősége az erdőnek a klímaváltozással együtemű megerősödésre. Egyszóval a PANDO segít abban, hogy ezek az erdők biztosabb gyökereken álljanak.

A bükk (Fagus sylvatica), a fenyőfélékkel ellentétben mélyre nyúló és számos fő-ágú gyökérzetet fejleszt, ami ideális a kiszáradás és az erős mechanikai erőkkel szemben. Egy hírtelen hőhullám esetén, a mélyebb víztartalékokat elérve, elegendő vízhez jut és a párologtatás révén a környezetét valamivel hidegebben képes tartani, ami megőrzi a nedvesség egy részét. Az erősebb széllökések sem okoznak túl nagy károkat a bükk esetében, hiszen a földbe mélyen benyúló gyökérzet nagyobb stabilitást nyújt. Ha pedig magát képes kellően megvédeni akkor másoknak is védelmet nyújt: pajzsként állja a sarat a mögötte levő gyengébb fák számára.

Az erdő élőhely. Akár az embernek a háza, az erdő otthona lehet számos növény és állatfajnak. Minél változatosabb, sokoldalúbb ez az otthon, annál több lakója van. Így lesz diverzebb és egészségesebb egy erdő. Hiszen ha vannak tobozt termő fenyők, makkot termő bükkök és bogyókat termő cserjék, akkor sem a vaddisznó, sem a szajkó, sem a medve nem vágyik többé erdők kívüli élelemre. Egy vegyes erdő már hazahívná régi lakosait.

Célunk megvalósítása

Az eredeti faj kompozícióra koncentrálva a lucfenyő (Picea abies) csemeték mellett, jegenyefenyő (Abies alba) és bükk (Fagus sylvatica) csemetéket is ültetünk. A három fa faj együttesen nem csak a fajdiverzitást növelné, de klímareziliensebbé tenné magát az erdőt is. A terv alapján a projekt 4 év-ig fut, ez idő alatt pedig 1 000 000 csemetét ültetünk és 314 hektárnyi (ha) sérült területet javítunk fel és restaurálunk.

Köszönettel tartozunk a One Tree Planted vállalatnak az együttműködésért és az anyagi támogatásért!